Are You My Mother?
A bird sat on her egg.
The egg jumped.
„Oh oh!” said the mother bird. „My baby will be here! He will want to eat.”
„I must get something for my baby bird to eat! she said. „I will be back!”
So away she went.
The egg jumped. It jumped, and jumped, and jumped!
Out came the baby bird!
„Where is my mother?” he said.
He looked for her.
He looked up. He did not see her.
He looked down. He did not see her.
„I will go and look for her,” he said.
So away she went.
Down, out of the tree he went.
Down, down, down! I was a long way down.
The baby bird could not fly.
He could not fly, but he could walk. „Now I will go and find my mother,” he said.
He did not know what his mother looked like. He went right by her. He did not see her.
He came to the kitten. „Are you my mother?” he said to the kitten.
The kitten just looked. It did not say a thing.
The kitten was not his mother, so he went on.
Then he came to a hen.
„Are you my mother?” he said to the hen.
„No,” said the hen.
The kitten was not his mother.
The hen was not his mother.
So the baby bird went on.
„I have to find my mother!” he said. „But where? Where is she? Where could she be?”
Then he came to a dog.
„Are you my mother?” he said to the dog.
„I am not your mother. I am a dog,” said the dog.
The kitten was not his mother.
The hen was not his mother.
The dog was not his mother.
So the baby bird went on. Now he came to a cow.
„Are you my mother?” he said to the cow.
„How could I be your mother?” said the cow. „I am a cow.”
The kitten and the hen were not his mother.
The dog and the cow were not his mother.
Did he have a mother?
„I did have a mother,” said the baby bird. „I know I did. I have to find her. I will. I WILL!”
Now the baby bird did not walk. He ran!
Then he saw a car. Could that old thing be his mother? No, it could not.
The baby bird did not stop. He ran on and on.
Now he looked way, way down. He saw a boat. „There she is!” said the baby bird.
He called to the boat, but the boat didn’t stop.
The boat went on.
He looked way, way up. He saw a big plane.
„Here I am, Mother,” he called out.
But the plane did not stop. The plane went on.
Just then, the baby bird saw a big thing. This must be his mother!
„There she is!” he said. „There is my mother!”
He ran right up to it.
„Mother, Mother! Here I am, Mother!” he said to the big thing.
But the big thing just said, „Snort.”
„Oh, you are not my mother,” said the baby bird. „You are a Snort. I have to get of here!”
But the baby bird could not get away. The Snort went up.
It went way, way up. And up, up, up went the baby bird.
But now, where was the Snort going?
„Oh, oh, oh! What is this Snort going to do to me? Get me out of here!”
Just then the Snort came to a stop.
„Where am I?” said the baby bird. „I want to go home! I want my mother!”
Then something happened.
The Snort put that baby bird right back in the tree. The baby bird was home!
Just then the mother bird came back to the tree. „Do you know who I am?” she said to her baby.
„Yes, I know who you are,” said the baby bird.
„You are not a kitten.”
„You are not a hen.”
„You are not a dog.”
„You are not a cow.”
„You are not a boat, or a plane, or a Snort!”
„You are a bird, and you are my mother.”
*******
Te vagy az anyukám?
Egy madár mama ült a tojásán.
A tojás ugrálni kezdett.
- Oh, oh! - mondta a madár mama. - A babám mindjárt itt lesz! Enni akar majd valamit.
- Szereznem kell valamit ennivalót az én kis madár bébimnek. - mondta. - Mindjárt jövök!
És azzal el is ment.
A tojás továbbra is ugrált. Csak ugrált, ugrált, ugrált!
És egyszer csak kint termett a madár bébi!
- Hol van az anyukám? - mondta.
Keresni kezdte.
Felnézett, de nem látta őt.
Lenézett, de nem látta őt.
- Megyek és megkeresem. - mondta.
És azzal el is indult.
Lelépett a fáról …
… és csak lefelé, lefelé, lefelé. Hosszúnak tűnt az út lefelé.
A madár bébi nem tudott repülni.
Nem tudott repülni, de tudott gyalogolni. - Most pedig megyek, és megkeresem az anyukámat, - mondta.
De nem tudta, hogy néz ki az anyukája és éppen mellette ment el. Nem is vette észre.
Odament egy macskához. - Te vagy az anyukám? - mondta a macskának.
A macska csak nézett és nem mondott semmit.
A macska nem volt az anyukája, így ő tovább is ment.
Azután odament a tyúkhoz.
- Te vagy az anyukám? - mondta a tyúknak.
- Nem, - mondta a tyúk.
A macska nem volt az anyukája.
A tyúk nem volt az anyukája.
Így a madár bébi tovább ment.
- Meg kell találnom az anyukámat! - mondta. - De hol? Hol van? Hol lehet?
Aztán odament a kutyához.
- Te vagy az anyukám? - mondta a kutyának.
- Nem én vagyok az anyukád. Én egy kutya vagyok, - mondta a kutya.
A macska nem volt az anyukája.
A tyúk nem volt az anyukája.
A kutya nem volt az anyukája.
Így a madár bébi tovább ment. Most a tehénhez ment oda.
- Te vagy az anyukám? - mondta a tehénnek.
- Hogy lehetnék én az anyukád? - mondta a tehén. - Én egy tehén vagyok.
A macska és a tyúk nem volt az anyukája.
A kutya és a tehén nem volt az anyukája.
Volt neki anyukája?
- Biztosan volt anyukám, - mondta a madár bébi. - Tudom, hogy volt. Meg kell találnom őt. Meg is fogom. Meg én!
A madár bébi most már nem gyalogolt, hanem futott!
Aztán meglátta az autót. Lehet az az öreg roncs az anyukája? Nem, az nem lehet.
A madár bébi nem állt meg. Csak futott és futott.
Valahova nagyon messzire lenézett. Meglátott egy hajót. - Ott van! - mondta a madár bébi.
Odakiáltott a hajónak, de a hajó nem állt meg.
A hajó elment.
Aztán felnézett valahova messze a magasba. Meglátott egy nagy repülőt.
- Itt vagyok, mama. - kiáltotta.
De a repülő nem állt meg. A repülő továbbment.
És akkor, a madár bébi megpillantott egy óriási dolgot. Aha, biztosan ez lesz a mamája!
- Ott van! - mondta. - Ott van az anyukám!
Odaszaladt hozzá.
- Anyu, anyu! Itt vagyok anyu! - mondta a nagy dolognak.
De a dolog csak ennyit mondott: - Brrrrr!
- Ó, te nem vagy az anyukám, - mondta a madár bébi. - Te csak egy Brrr vagy. El kell tűnnöm innen!
De a madár bébi nem tudott el menni. A Brrr felemelte.
És csak emelte, csak emelte, csak emelte. És vele a madár bébi is csak ment, ment, ment felfelé, felfelé.
De ugyan hova indult a Brrrr?
- Ó, ó, ó! Mit fog csinálni ez a Brrrr velem? Engedj eeel!
De ebben a pillanatban a Brrrr megállt.
- Hol vagyok? - mondta a madár bébi. - Haza akarok menni! Az anyukámat akarom!
És akkor történt valami.
A Brrr visszatette a madár bébit a fára. A madár bébi otthon volt!
És a madár mama éppen akkor tért vissza a fára. - Tudod, hogy ki vagyok? - mondta a gyerekének.
- Igen, tudom, hogy ki vagy te, - mondta a madár bébi.
- Te nem macska vagy, nem tyúk vagy, nem kutya vagy, nem tehén vagy. Nem vagy se hajó, se repülő, se Brrr! Te egy madár vagy, és méghozzá az én anyukám!
