… eléggé kimerítően, a nyelvtan mélyébe fejest ugorva, vagyis – I’d rather you understood this now. = Jobb szeretném, ha ezt mostmár megértenéd.
*** *** *** *** *** ***
Tartalom:
1. Általában a kötőmódról
2. Példák a kötőmódra
3. Kötőmód példák szerkezeti képlettel
4. Rövid ismertetés a feltételes módról
5. A kötőmódos szerkezetek visszavezetése a feltételes módra
6. Epilógus
*** *** *** *** *** *** *** *** ***
1. Általában a kötőmódról
Jelen szerkezet magyar szaknyelvi elnevezése szerint a „kötőmód” témakörébe tartozik, amiről röviden azt szokták írni, hogy… olyan eseményeket fejez ki, amelyek nem biztos, hogy megtörténnek, vagy amelyekről reméljük, óhajtjuk, elképzeljük, hogy végbemennek vagy éppen ellenkezőleg: nem akarjuk, hogy megtörténjenek. Nos, ez alapján nem leszünk azzal kapcsolatban okosabbak, vagyis nem tudjuk meg, hogy a kötőmód, mitől kötőmód, mit köt, ha egyáltalán köt valamit! Talán a fejünkben elképzelt valóságot köti a tapasztalt valósághoz? Vagy csak kötné, de nem meri?… Sajnos a „SUBJUNCTIVE” szaknyelvi magyarítása, amit a „kötőmód” jelölésére találtak ki, nem éppen jól sikerült. A „subjunctive” egyébként a „sub-„ előképzőből (=valaminél kisebb, valami alatti, valamihez közeli), és a „junctive”-ból álló összetett szó. A „junction” /dzsÁnksn/ jelentése: egyesülés, találkozás, csatlakozás, stb., így a két elem összetoldása, és az eredeti latin „-ive” végződés (ami az angolban főnevekből és igékből „gyárt” melléknevet) együtt már tkp. kb. „alárendelő kapcsolást” jelent… ami számomra kissé fura, mivel nem a kötőmód az egyetlen, ami alárendelést képez… de ezt hagyjuk a nyelvtani szaknyelv kiagyalóira! Tanulás szempontjából számunkra az a lényeges, hogy a fenti „munkadefiníciót” tudjuk, értsük!
A kötőmód már elsősorban a felsőfokú angol-tanulmányok kötelező gyakorlati ismerete, mivel nem csupán informatíve akar közölni valamit, hanem ez is már az általam „utalósdi”-nak nevezett kommunikatív játékok területén helyezkedik el, amely arra való, hogy nem direkte közlünk valakivel egy szándékot, stb., hanem pusztán utalunk rá… vagyis a kommunikáló közlő már belekeveri a szubjektumát is a mondanivalójába, aminek ez a szerkezet szép példája.
DE – senki nem higgye, hogy azért eresztem jelen esetben ennyire bő lére ezzel kapcsolatban a mondanivalómat, hogy „dicsőítsem” ezt a nyelvtani jelenséget… éppen ellenkezőleg! Az angoltanítási didaktika súlyos hiányosságára akarom felhívni a figyelmet. Természetesen teljesen helyénvaló bizonyos célnyelvi szerkezeteket egyszerűen a felépítésük, és az anyanyelvi értelmezésük alapján megtanítani, és felhívni a figyelmet arra, hogy NE LOGIKÁVAL AKARJUK MEGKÖZELÍTENI a jelenséget, hanem egyszerűen – SZOKJUK MEG, hogy ezt és ezt így mondják, használják. Jelen esetben, a kötőmóddal általában így járnak el a tanárok – a többség a maga módján sem próbálja meg értelmezni, hogy MIÉRT is így néz ki ez a szerkezet.
Nos, a kötőmóddal kapcsolatban sokszor felemlítik, hogy a feltételes mód is ebbe a kategóriába tartozik, amit általában szeretnek túltárgyalni mind a tankönyvek, mind a tanárok, mivel annyira szép, és szabályos a felépítése, hogy remekül lehet számon kérni belőle… mivel a szabályos szerkezeteket könnyű javítani! (A később részletekbe menően tárgyalandó FÜGGŐ BESZÉD témaköre is ezen kedvelten számon kért jelenségek egyike!)
Szomorú, hogy ezt a „szép és szabályos szerkezetet” szeretik azon diákoktól számon kérni, akik még csillagászati távolságokra vannak attól, hogy túl lépjenek az elemi informatív kommunikáción és beléphetnének a szubjektivitást is megjelenítő, önkifejező formák használatába. Persze mindez csak egy gyakorlati célokat előtérbe állító nyelvtanár siráma, amitől aztán semmi nem fog megváltozni… egyvalami azonban talán igen! Az, hogy valamiféle kulcsot adok azoknak, akik KÍVÁNCSIAK A KÖTŐMÓD FELÉPÍTÉSÉNEK MIÉRT-JÉRE!
A lényeg alapvetően a feltételes módra való visszavezetés, és annak figyelembe vétele, hogy számos szerkezet van, amely a használat során rövidül, tömörödik, kiejt (mármint a szerkezetből) olyan egyértelmű tartozékokat, amik éppen azért tűnnek feleslegesnek az anyanyelvi beszélők számára, mert „azt egyszerűen odagondolják”… valószínűleg így tűnhetett el a magyarból az E/3 és T/3, jelen idejű létige-használat is, amely minőséget, tulajdonságot, és azonosságot fejez ki (mivel a határozók kapcsolására mi is használjuk: „Ő Gizi.” = azonosítás; „Ő beteg.” = minőség, tulajdonság; „Ő itt VAN.” = határozó, állapot alanyhoz kötése.).
*** *** *** *** *** *** *** ***
2. Példák a kötőmódra
Előbb lássunk további kötőmódos szerkezeteket!
It’s high time she got up earlier every day.
= Legfőbb ideje (lenne), hogy korábban kelljen fel minden nap.
I’d / I would rather you came on time.
= Jobb szeretném, ha időre jönnél.
I’d / I would rather you had come on time.
= Inkább időre jöttél volna.
I wish you came earlier.
= Bárcsak korábban jönnél.
I wish you had come earlier.
= Bárcsak korábban jöttél volna.
If only you came earlier.
= Bárcsak korábban jönnél.
If only you had come later.
= Bárcsak később jöttél volna.
*** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** ***
3. Kötőmód példák szerkezeti képlettel
Nézzük ezeket szerkezeti képlettel is:
It’s high time she got up earlier every day.
= Legfőbb ideje (lenne), hogy korábban kelljen fel minden nap.
IT IS (HIGH) TIME + SY/SG + II. alak
= Legfőbb ideje (lenne), hogy vki/vmi mit tegyen / tenne
I’d / I would rather you came on time.
= Jobb szeretném, ha időre jönnél.
I WOULD rather + SY/SG + II. alak
= Jobb szeretném / Jobb lenne (nekem, ha/hogy) / Inkább (szeretném ha/hogy) vk vmit tegyen/tenne
I’d / I would rather you had come on time.
= Inkább időre jöttél volna.
I WOULD rather + SY/SG + HAD + III. alak
= Jobb lett volna (nekem, ha/hogy) / Inkább vk vmit tett volna
I wish you came earlier.
= Bárcsak korábban jönnél.
I WISH + SY/SG + II. alak
= Azt kívánom, hogy / Bárcsak vki/vmi vmit tenne
I wish you had come earlier.
= Bárcsak korábban jöttél volna.
I WISH + SY/SG + HAD + III. alak
= Azt kívánom, hogy / Bárcsak vki/vmi vmit tett volna
If only you came earlier.
= Bárcsak korábban jönnél.
IF ONLY + SY/SG + II. alak
= Bárcsak vki/vmi vmit tenne
If only you had come later.
= Bárcsak később jöttél volna.
IF ONLY + SY/SG + HAD + III. alak
= Bárcsak vki/vmi vmit tett volna
… Nos, a nyelvtan taglalása által általában kiváltott mély depresszív állapotok elkerülése végett nem nyúzom tovább azokkal a formációkkal az olvasóm, akit most már valószínűleg tényleg igen-igen kíváncsi arra, hogy vajon mit lehet ezeken a szerkezeteken egyértelműsíteni. Amellett, hogy természetesen igaza van, pontosabban igaza lenne minden ilyen panasszal élőnek, erre a bevezetésre sajnos igenis szükség volt, mivel ez is azt szimbolizálja, hogy mennyire nem egyértelműen tálalják ezt a témát az iskolákban – tapasztalatom szerint a nyelvtanárok nem alkalmaznak szerkezeti képleteket a tanítás során, legfeljebb szemléltetéskor, vagyis a szerkezet magyarázatánál, azután azonban – mint, aki jól végezte dolgát, és az egyszeri bemutatás már teljes memorizálást, megértést és használati készséget eredményezett… A legtöbb tanítványban azonban ez jelenik meg a mentális vetítővásznon, amikor ezekről a szerkezetekről van szó = „?????????????”… mert hiába adott a szerkezet és a pontos értelmezés, sokaknak nem fért a fejébe, hogy MIÉRT KELL AZT ÚGY ÉRTENI???
Szóval, hogy ne csigázzam tovább a kitartó, és kíváncsi olvasóimat, íme – álljanak itt azok a szerkezetek, amelyekből a fenti, subjunctive szerkezetek és értelmezések erednek.
Felhívom azonban a nyelvtanulók figyelmét, hogy ezeket ne nagyon keressék nyelvtani leírásokban – mindezekre a forma és az értelmezés alapján logikailag lehet következtetni, amint azt megtettem.
*** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** ***
4. Rövid ismertetés a feltételes módról
Bevezetésnek egy szösszenetnyi ismertetés a feltételes módról!
Az egyszerűség kedvéért itt csak az ún. II., és III. feltétel szerkezetét írom le, mivel ezek jelennek meg a kötőmódos szerkezetek eredetijében:
II. feltétel = lehetséges feltétel
Főmondatban (ami a feltétel, mint OK teljesülése esetén bekövetkező OKOZATot kifejezi):
Alany + would + I. alak = a magyarban ez a feltételes jelen megfelelője = vki/vmi vmit csináNA, tenNE.
Mellékmondatban (ami a feltétel, vagyis az OKot kifejezi):
IF + Alany + II. alak = a magyarban, a feltételes mellékmondatban a feltételes jelen megfelelője szintén a -NA, -NE rag, az angolban azonban itt a II. szótári, vagyis a múlt időnek megfelelő alakot használják.
III. feltétel = lehetetlen feltétel (ami attól lesz lehetetlen, hogy a múltra vonatkozó, nem teljesült okot, és ennek következtében nem teljesült okozatot fejez ki, vagyis nem megtörtént eseményekre utal, pusztán azok lehetőségeire – végül is ettől lesz „feltételes” a feltételes mód!).
Főmondatban:
Alany + would + have + III. alak = magyarban ez a feltételes múlt megfelelője = vki/vmi vmit csináT VOLNA, vagyis a magyarban ez = múlt idő + VOLNA, mint segédszó. Látható, hogy az angolban mindez a WOULD segédigéből és az ige befejezett főnévi igenevéből (perfect infinitive), ha úgy tetszik, a befejezett jelen (present perfect) szerkezetéből áll.
Mellékmondatban:
IF + Alany + HAD + III. alak = magyarban a feltételes mellékmondatban a feltételes múlt megfelelője szintén a múlt idejű alak + VOLNA segédszó, az angolban azonban itt a HAD + III. alakot, vagyis a befejezett múlt időnek (past perfect) megfelelő alakot használják.
*** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** ***
5. A kötőmódos szerkezetek visszavezetése a feltételes módra
Nézzük tehát, hogyan jelennek meg ezek a szerkezetek a kötőmódos szerkezetek értelmezésében:
It’s high time she got up earlier every day.
= Legfőbb ideje (lenne), hogy korábban keljen fel minden nap.
= It would be high time now, if she got up earlier every day.
= Legfőbb ideje lenne annak most (már), ha korábban kelne fel minden nap.
A kötőmódos „IT IS …” helyettesíti az eredeti „IT WOULD BE …NOW,”-t, mivel a közlő az adott aktuális időpontban való kívánságára utal. Ez a megfogalmazás kétségtelenül egyszerűbb, mint a nehézkes feltételes mód használata. Látható, hogy itt a kötőmód egyszerűen csak megspórolja a feltételes mód szerkezetét!
Vagyis a…
= It would be high time now, if + SY/SG + II. alak
= Legfőbb ideje lenne annak most (már), ha vki/vmi mit tenne.
… helyett ezt kaptuk:
IT IS (HIGH) TIME + SY/SG + II. alak
= Legfőbb ideje (lenne), hogy vki/vmi mit tegyen / tenne.
***
I’d / I would rather you came on time.
= Jobb szeretném, ha időre jönnél.
A „would rather” szerkezet sokkal „komolyabbnak” tűnik, mint amilyen. Megértéséhez nem kell mást tennünk, mint megnézni ezt a mondatot:
I would rather go now.
= Inkább most mennék.
Nézzük egyszerűbben:
I would go now.
= Most mennék.
A „rather” = „inkább” egyszerűen csak mint nyomatékosító szerepet tölt be a kifejezésben. A „would rather” tehát semmi más, csak a „would” nyomatékosítása a „rather”-rel, vagyis a feltételes mód nyomatékosítása!
Ezzel az ismerettel felvértezve nézzük tehát:
I’d / I would rather you came on time.
= Jobb szeretném, ha időre jönnél.
I would rather like if you came on time.
= Inkább szeretném, ha időre jönnél.
Vagyis a…
I WOULD rather like, if + SY/SG + II. alak
= Inkább szeretném, ha vk/vm vmit tenne.
… helyett ezt kaptuk:
I WOULD rather + SY/SG + II. alak
= Jobb szeretném / Jobb lenne (nekem, ha/hogy) / Inkább (szeretném ha/hogy) vk vmit tegyen/tenne
Itt is megspórolják a feltételes mód főmondati főigéjét és a mellékmondati kötőszót – vannak olyan kiemelő szerkezetek, amelyekben éppen ez a lényeg: megspórolni a kötőszót!
Hasonlóképpen alakul a fenti szerkezet múltidősített változata is:
I would rather you had come on time.
= Inkább időre jöttél volna.
= I would have rather liked, if you had come on time.
= Inkább szerettem / tetszett volna, ha időre jöttél volna.
Vagyis itt a III. feltételes módot tartalmazó mondatszerkesztésből…
I WOULD have rather liked, IF + SY/SG + HAD + III. alak
= Inkább szerettem / tetszett volna, ha vk/vmi vmit tett volna
… helyette ezt kaptuk:
I WOULD rather + SY/SG + HAD + III. alak
= Jobb lett volna (nekem, ha/hogy) / Inkább vk vmit tett volna
Itt a főmondat a jelen idős változattal azonos marad, mivel a személyes preferencia tartalma ugyanaz, és elegendőnek tűnt a mellékmondat szerkezetének megtartása a kötőszó nélkül. Ez is gazdaságosabb mondatszerkesztés – ami persze itt sem jelenti azt, hogy könnyebben érthető lett volna. A nyelvi változásoknak azonban soha nem az a célja, hogy a szerkezetek egyértelműsödjenek, hanem általában a redundánsnak érzett elemek maradoznak, majd tűnnek el belőlük, emelkednek hivatalosan elfogadott formákká – mindez azonban nem teszi ezeket könnyebben tanulhatóvá az egyszerűsödés dacára!
***
I wish you came earlier.
= Bárcsak korábban jönnél.
Ez az „I wish…” szerkezet persze azt jelenti, hogy „Azt kívánom…”, és mintegy köznyelvi használhatóság miatt feleltették meg a magyar leírásokban a „Bárcsak…”-kal. Az „I wish…”-ről egy kis külön megfigyelés: nyilvánvaló, hogy ez a szerkezet a fogalmazó saját kívánságát fejezi ki, mivel ugyebár mindenki a maga kívánságait ismeri a legjobban, és az emberekre nem jellemző, hogy mások kívánságaival hozakodjanak elő, amikor az illető esetleg nincs is jelen; vagyis ebben az összeállításban az, hogy „He wish…” már igen furcsa lenne, ha magyarra szimplán a „Bárcsak…” kezdetű szóval fordítanánk, értelmeznénk, mivel a magyarban ez azt jelentené, hogy „Ő azt kívánja, …”, ami persze előfordulhat, de ritkán szoktunk mások kívánságairól beszélni… Mégis lehet ilyen mondatokkal találkozni tesztkönyvekben – az előfordulása valószínűsége a való életben kb. annyi, mint a Folyamatosan Befejezett Jövőidőnek (Future Perfect Continuous Tense) … gyakorlatilag nulla! Itt tehát szigorúan az „I wish…”, tehát a magunk kívánságait kifejező „Bárcsak…”-kal fogok foglalkozni.
A nem elsősorban a magunk kívánságait kifejező „Bárcsak…” kezdetű frázis elsősorban az „IF ONLY…”, amire majdnem pontosan az „I wish…”-re vonatkozó szabályok vonatkoznak – ezzel is foglalkozom majd.
I wish you came earlier.
= Bárcsak korábban jönnél.
I wish that it would be good/great if you came eralier.
= Azt kívánom, hogy jó lenne (az), ha korábban jönnél.
Vagyis, egy olyan állapotot kívánok, ami jobb lenne, ha valamilyen feltétel teljesülne – mivel az „I wish…” után a számunkra kívánatos állapot feltételét közöljük. Vagyis a „Bárcsak…” után az jön, ami nekünk jó lenne, tehát egyértelmű, hogy egy ezt kifejező frázis bújik meg a kifejezés hiányos alakjában!
Vagyis a…
I WISH that it would be good/great if + SY/SG + II. alak
= Azt kívánom, hogy jó lenne az, ha vki/vmi vmit tenne
… helyett ezt kaptuk:
I WISH + SY/SG + II. alak
= Azt kívánom, hogy / Bárcsak vki/vmi vmit tenne
A nem elsősorban a beszélő kívánságára vonatkozó kívánság kifejezésére használt „If only…” szerkezetre ugyanez vonatkozik:
If only you came earlier.
= Bárcsak korábban jönnél.
= It would be good, if only you came eralier.
= Jó lenne az, ha csak korábban jönnél.
Nem megy minden ennyire egyszerűen – itt az „only” pozíciója nem egyértelmű. A jelentései: egyetlen, egyedüli; csak, csupán; csak éppen, kivéve, hogy, azonban. Ha a mondatot úgy értelmezzük, hogy „Jó lenne, ha csak… vki megtenne vmit”, akkor ezzel egyfajta kizárólagosságot fejezünk ki. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy „Az is jó lenne, ha csak ezt és ezt megtenné….”, akkor már közelebb kerültünk az „only” jelen szerkezetben való értelmezéséhez.
Talán még közelebb jutunk a jelentés „mélyrétegéhez”, ha az „only”-t nem akarjuk jelentésében beleértenia mondatba, hanem a nyomatékosító jellegét emeljük csak ki. Gondoljunk csak a magyar „Dehogyisnem!” kifejezésünkre: ha elemeire bontjuk – ’de’, ’hogy’, ’is’, ’nem’ – akkor az elemek összegzéséből nem feltétlenül jutunk el egyértelműen a kommunikációban betöltött szerepéhez, de egyértelműen meg tudjuk mondani, hogy mely kommunikációs helyzetben tökéletesen helyénvaló a használata.
Tehát ebből…
It would be good, if only + SY/SG + II. alak.
= Jó lenne az, ha csak vk/vm megtenne vmt.
… ezt kaptuk:
IF ONLY + SY/SG + II. alak
= Bárcsak vki/vmi vmit tenne
És hogy a múltidősített szerkezetekkel már ne vacakoljunk annyit, íme röviden:
I wish you had come earlier.
= Bárcsak korábban jöttél volna.
= I wish that it would have been good/great if you had come earlier.
= Azt kívánom, hogy jó lett volna az, ha korábban jöttél volna.
Így persze elég furán hangzik a mondat, de ezen nem kell csodálkozni – a múlttal kapcsolatos kívánságok, amiket nevezhetünk sopánkodásnak is, eléggé furán hangoznak egyébként is.
Ezesetben tehát ebből…
I WISH that it would have been good/great if + SY/SG + had + III. alak
= Azt kívánom, hogy jó lett volna, ha vki/vmi vmit tett volna.
… ez lett:
I WISH + SY/SG + HAD + III. alak
= Azt kívánom, hogy / Bárcsak vki/vmi vmit tett volna
Mindez az „IF ONLY…” esetében:
If only you had come later.
= Bárcsak később jöttél volna.
= It would have been good, if only you had come earlier.
= Jó lett volna az, ha csak korábban jöttél volna.
Vagyis ebből a szerkezetből…
It would have been good, if only + SY/SG + had + III. alak.
= Jó lett volna az, ha csak vk/vm megtett volna vmt.
… ez lett:
IF ONLY + SY/SG + HAD + III. alak
= Bárcsak vki/vmi vmit tett volna
*** *** *** *** *** *** ***
6. Epilógus
Jelen okfejtés levezethető számos már szerkezettel kapcsolatban is, pl. a „HAD BETTER”, a „BE TO”, a „CAN’T HELP –ING”, és még az olyan kifejezések esetében is, mint az „I won’t be a moment!” /Kb. = „Egy pillanat és vagyok!”/… mint ahogy mindezekre a későbbiekben külön ki fogok térni részletesen!
Addig is – jó kötözködést a kötőmóddal!
