A kérdő mondatokat nem az állító mondatok változataiként, hanem önálló kommunikációs egységekként kell megtanulni. Jelen munkámban 5 kérdésképzési lehetőséget nézünk át, a lehető legtömörebben.
A vizsgált kérdéstípusok:
1. Yes/No = Igen/Nem – Eldöntendő kérdés
1.2. Több alternatívás Y/N kérdés
2. Wh-? – Kérdőszavas kérdések
2.1. Az alanyra való rákérdezés
2.2. A főigére való rákérdezés
2.3. A tárgyra való rákérdezés
2.4. A határozókra való rákérdezés
2.4.1. Időhatározóra való rákérdezés
2.4.2. Helyhatározóra való rákérdezés
2.4.3. Módhatározóra való rákérdezés
2.4.4. Célhatározóra való rákérdezés
3. Utókérdés
4. Hangsúlyos – Állító és tagadó mondatok kérdő hangsúllyal
A kérdésképzés csak a Segédige és az Alany szórendjének, valamint a helyes kérdőszó kiválasztásának a dolga. (Természetesen arra is oda kell figyelni, hogy az elöljárók hová kerüljenek)
*** *** ***
A leírásokban használt rövidítések:
A = alany
Si = segédige
Fi = főige
T = tárgy
H = határozó
Si+n’t = segédige összevonva a ’not’ tagadószó hiányos alakjával, pl. is not = isn’t; are not = aren’t
WH- = kérdőszavak: what, who, which, when, where, whose, why, how
sg = something = valami
sy = somebody = valaki
***
1. YES/NO-QUESTIONS?
ELDÖNTENDŐ KÉRDÉSEK
Állító mondat szórendje:
Alany+Segédige+Főige+Tárgy+Határozó
A+Si+Fi+T+H
Eldöntendő kérdés szórendje:
Segédieg+Alany+Főige
Si+A+Fi
Rövid válasz adása:
- Yes, A (névmás formában) + Si(teljes alakjában, mivel itt hangsúlyos).
- No, A (névmás formában) + Si+n't.
1.2. TÖBB ALTERNATÍVÁS Y/N-KÉRDÉS
Si+A+Fi and / or Si+A+Fi?
Erre a kérdésre nem lehet egyszerű „Yes” vagy „No” választ adni, hanem a megfelelő alternatívát kell válaszként adni, esetleg, ha egyik sem felel meg nekünk, akkor azt mondhatjuk: Neither (of them). Vagy, kettőnél több alternatívánál: None (of them).
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------
2. WH-QUESTIONS
KÉRDŐSZAVAS KÉRDÉSEK
Állító mondat szórendje:
Alany+Segédige+Főige+Tárgy+Határozó
A+Si+Fi+T+H
A Kérdőszavas kérdésből mindig az a mondatrész hiányzik, amire a Kérdőszó rákérdez. Ezekkel a következőkben részletesen foglalkozunk.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------
2.1. Az Alanyra való rákérdezés:
Állító mondat szórendje:
Alany+Segédige+Főige+Tárgy+Határozó
A+Si+Fi+T+H
|
WHO WHO OF ..... WHOSE WHOSE ..... WHAT WHAT .... WHICH WHICH ..... WHICH OF ... HOW MANY .... |
Si |
Fi |
T |
H ? |
Az Alanyra való rákérdezésnél az egyenes szórend megmarad.
------------------------------------------------------------------------------
2.2. A FŐIGÉRE VALÓ RÁKÉRDEZÉS:
Állító mondat szórendje:
Alany+Segédige+Főige+Tárgy+Határozó
A+Si+Fi+T+H
A Főigére általában a DO ige megfelelő alakjával kérdezünk:
What Si A Do (with sg)?
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------
2.3. A TÁRGYRA VALÓ RÁKÉRDEZÉS:
Állító mondat szórendje:
Alany+Segédige+Főige+Tárgy+Határozó
A+Si+Fi+T+H
A mondat tárgyára való rákérdezés szerkezetei:
|
Who Whose Whose .... What What .... Which Which .... How many.. |
Si |
A |
Fi (elöljáró) |
H |
A Tárgy+elöljáró, vagy Főige+elöljáró
Elöljárós tárgynál az elöljáró a kérdésben az ige után áll, nem pedig a kérdőszó előtt.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------
2.4. A HATÁROZÓRA VALÓ RÁKÉRDEZÉS
A kérdőszó a határozó típusának megfelelő kell, hogy legyen.
Állító mondat szórendje:
Alany+Segédige+Főige+Tárgy+Határozó
A+Si+Fi+T+H
A határozóra való rákérdezés szerkezete:
Megfelelő Határozó-Kérdőszó+Si+Fi+T?
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------
2.4.1. IDŐHATÁROZÓRA VALÓ RÁKÉRDEZÉS
|
When What time Which season How often How many times Which day Which year Which month |
Si |
A |
Fi |
T? |
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------
2.4.2. HELYHATÁROZÓRA VALÓ RÁKÉRDEZÉS
Állító mondat szórendje:
Alany+Segédige+Főige+Tárgy+Határozó
A+Si+Fi+T+H
A helyhatározóra való rákérdezés szerkezetei:
|
Where In which (place) |
Si |
A |
Fi |
T? |
------------------------------------------
2.4.3. MÓDHATÁROZÓRA VALÓ RÁKÉRDEZÉS
Állító mondat szórendje:
Alany+Segédige+Főige+Tárgy+Határozó
A+Si+Fi+T+H
A módhatározóra való rákérdezés szerkezetei:
|
How In what way |
Si A Fi T H?
|
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------
2.4.4. CÉLHATÁROZÓRA VALÓ RÁKÉRDEZÉS
Állító mondat szórendje:
Alany+Segédige+Főige+Tárgy+Határozó
A+Si+Fi+T+H
A célhatározóra való rákérdezés szerkezetei:
|
Why |
Si |
A |
Fi |
T |
H |
|
? |
|
What |
|
for |
? |
||||
*** *** *** *** ***
3. UTÓKÉRDÉS – „UGYE (NEM)…?”
Az utókérdés minden tankönyvben szerepel, a magyarban a (tag)mondat elejére vagy végére illesztett „ugye (nem)” szócskával képezzük. Ezzel az egyszerű módszerrel az állító és tagadó mondatokból tudunk kérdő mondatot képezni. Az alapszerkezet sokféle árnyalatának ismertetését mellőzöm, az alapszerkezetet mutatom be, és egy egyszerű, általánosan használható változatát.
------------------------------------------------------------------------
3.1. UTÓKÉRDÉS ÁLLÍTÓ MONDATOK UTÁN.
Állító mondat szórendje:
Alany+Segédige+Főige+Tárgy+Határozó
A+Si+Fi+T+H
Az utókérdésben az alapmondatunk segédigéjét tagadó formában, és alanyának névmással helyettesített formáját ismételjük meg, fordított szórenddel.
Alany+Segédige+Főige+Tárgy+Határozó, segédige+NOT + Alany (névmási megfelelőjével)
A+Si+Fi+T+H, Si+n’t+A?
---------------------------------------------------------------------------------
3.2. UTÓKÉRDÉS TAGADÓ MONDATOK UTÁN.
Tagadó mondat szórendje:
Alany+Segédige+NOT+Főige+Tárgy+Határozó
A+Si+NOT+Fi+T+H
Az utókérdésben az alapmondatunk segédigéjét NOT nélkül, és alanyának névmással helyettesített formáját ismételjük meg, fordított szórenddel.
Alany+Segédige+NOT+Főige+Tárgy+Határozó, segédige + Alany (névmási megfelelőjével)
A+Si+NOT+Fi+T+H, Si+A?
A szabályos utókérdés gyakorlására egyszerű állító és tagadó mondatokból álló példamondat sorok remekül alkalmasak – egyszerűen csak mindegyikhez megfelelő utókérdést kell szerkeszteni.
-----------------------------------------------------------------------
3.3. AZ UTÓKÉRDÉSEK PRAKTIKUS EGYSZERŰSÍTÉSE
„…, RIGHT?” SZERKEZETTEL.
Az angol utókérdés szerkesztése a magyarok számára bonyolult műveletnek tűnhet, mivel a magyarban egy puszta szó mondatba illesztésével, és nem pedig nyelvtani transzformációkkal oldjuk meg. Valójában az angol megoldás is egyszerű, mivel az alapmondat saját elemeit használja fel, plusz szó bevonása nélkül.
Az eredeti angol írású tankönyvek általában nem hívják fel a figyelmet egy egyszerű megoldásra, bár jómagam az eddigi 20 éves, több tucatnyi tankönyvsorozattal való munkám során egyszer(!) már láttam ezt leírva egy tankönyvi dialógusban.
A megoldás a magyar (vagy német) mintát követi – egy egyszerű visszaigazolást váró szavacskát (… RIGHT? – …, IGAZ? / …, ÍGY VAN?) illeszt a mondat végére.
Ezzel a módszerrel „megspórolhatjuk” a bonyolultnak látszó nyelvtani szerkesztgetési manővert mind az állító, mint a tagadó mondatok után.
A mondatok szerkezet tehát:
Alany+Segédige+(NOT)+Főige+Tárgy+Határozó, RIGHT?
A+Si+(NOT)+Fi+T+H, RIGHT?
*** *** *** *** ***
4. HANGSÚLYOS KÉRDÉSEK –
ÁLLÍTÓ ÉS TAGADÓ MONDATOK KÉRDŐ HANGSÚLLYAL
Mivel az angolban a kérdéseket általában külön szórendi szerkesztéssel formázzák meg, ezért gyakorta előfordul, hogy a hanglejtés alapján nem sokban különbözik egy állító vagy egy mondattól. A kérdő mondatokra jellemző hanglejtést azonban az angolok is elsősorban kérdésként értelmezik, vagyis számukra a beszédben a hanglejtés fontosabb útbaigazító egy mondat értelmezésekor, mint a mondat szerkezete. Ha állító, vagy tagadó mondatot kérdő hangsúllyal mondunk ki, akkor azt „annak rendje és módja szerint” kérdésként fogják értelmezni. Korlátozott mértékben ez írásban is működik, persze erősen az adott szituáció függvényében.
A hétköznapi életben az utókérdéshez hasonló, megerősítést váró vagy meglepődést kifejező kérdésekben ez teljesen megszokott jelenség. Azoktól hallva, akiknek a nyelvhasználatából egyértelműen kitűnik, hogy nem gyakorlott használói a nyelvnek, ezt teljesen természetesnek veszik, és minden probléma nélkül úgy értelmezik, ahogy az illető nyelvhasználó eredetileg szándékozta. A huzamosabb gyakorlás amúgy is rászoktatja az embert az anyanyelvi beszélők nyelvhasználatához való igazodásra, vagyis a (nyelvtanilag is) „helyes” nyelvhasználatra.
(A kérdésképzés tanulásának PLC szemléletét és módszereit egy külön anyagban ismertetem.)
*** *** ***
Segédeszköz a kérdőmondatok szabályos képzésének gyakorlásához
A kérdő mondatok szabályos képzésének gyakorlására praktikus segédeszközként használható a következő egyszerű táblázat, amely néhány mozdulattal megrajzolható, majd a kívánt kérdéstípus elemeinek beírásával sorozatban gyakorolható. Hatásosan gyakorolható még új szókincs begyakorlására is.
Egy adott szövegből a kérdések elemzésére is felhasználható, és amennyiben a kérdés nem kategorizálható, akkor azok külön gyakorlás tárgyai, alapjai is lehetnek.
|
KÉRDŐSZÓ |
SEGÉDIGE |
ALANY |
FŐIGE |
TÁRGY |
HATÁROZÓ |
|
|
|
|
|
|
|
